Közlési szabályzat

A .studiolo online folyóirat elsősorban egyetemistáknak, fiatal kutatóknak kíván publikációs színtérként szolgálni. Várjuk a történelem, művészettörténet, klasszika-filológia, régészet és irodalomtörténet témakörében megírt, önálló kutatáson alapuló és új eredményekkel szolgáló tanulmányokat.
Kérjük tisztelt szerzőinket, hogy amennyiben alkotásukat a .studiolo folyóiratban szeretnék megjelentetni, vegyék figyelembe az alábbi formai és tartalmi kritériumokat.
A kéziratokat szakértők bevonásával a szerkesztőség bírálja el. A kéziratok optimális terjedelme a Tanulmányok rovatban 30-40000, a Közlemények rovatban 10-20000, Recenziók rovatban 10-15000 karakter (n), míg az Interjúk rovatban a közölt anyag jellegétől függően nincs terjedelmi korlátozás. 
Kérjük, hogy kézirataikat a szerk@studiolo.hu levélcímre küldjék el. Megjelentetni kívánt anyagokat kizárólag elektronikus formában áll módunkban elfogadni. A beküldött dolgozatok mellé minden esetben csatolni kell egy közlési engedélyt a szerző részéről.
A dokumentumok kiterjesztése .doc, .docx, .odt, vagy .rtf lehet.
A dokumentumok formázását illetően kérjük, hogy az alábbiakra ügyeljenek: a szövegben ne legyenek behúzások és tabulátorok, sem pedig oldal- vagy egyéb töréskarakterek. A címstílusok legyenek következetesek, a címek számozását mellőzzük. Az aláhúzásokat, a kövérítést, a kiskapitálist és más szövegformázást kerüljük, kurziválás viszont alkalmazható. Kérjük, hogy dolgozataikat Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és 1,5-ös sorközzel szedjék. (Lábjegyzetek esetében 10-es betűméretet és 1,15-ös sorközt használjunk.)
Táblázatok esetén ne legyenek háttérszínek és kiemelések. Használjuk a szövegszerkesztő beépített táblázatkezelőjét.
Az képek közlésére vonatkozó paraméterek a következők: a leközölni kívánt képek felbontása legalább 300 dpi legyen. Kérjük, hogy ezeket ne a törzsszövegbe illesszék, hanem külön mellékeljék. A képek formátuma: .jpg, vagy valamilyen RAW kiterjesztés legyen, amennyiben rendelkezésre áll. A fotókat vágni nem szükséges, mellőzzék a kép technikai paramétereinek átállítását (pl. fehéregyensúly, expozíciós érték, színhőmérséklet, stb.). A képek közlésénél vegyék figyelembe, hogy azoknak a fekete-fehér nyomtatott változatban is kivehetőnek kell lenniük.
A hivatkozásokra vonatkozó tartalmi paraméterek:
A hivatkozások esetében mindenek előtt az egyértelműségre és az átláthatóságra törekszünk. A szerző (illetve a kötetet jegyző szerkesztő) vezetéknevét minden esetben kiskapitálissal, keresztnevét normál betűvel szedjük. Ezt követi kettősponttal elválasztva a mű címe kurzívval szedve, ponttal lezárva. Az írásműre vonatkozó egyéb adatok normál betűvel szerepelnek. A címet követi az esetleges sorozatcím, ponttal lezárva, majd a kiadás helye, (kizárólag indokolt esetben a kiadó,) végül az évszám, vesszővel elválasztva, ponttal lezárva. Ezt követi tanulmány esetében a cikk első és utolsó oldalszáma, ponttal lezárva. Végül a hivatkozott oldalak száma, rövidítés nélkül, ponttal lezárva.
Folyóiratok esetében a címet követi a folyóirat neve vagy annak rövidítése, szóköz után pedig az évfolyam, a zárójelbe tett évszám és a szám megjelölése szóközök és rövidítések nélkül. Ezt követi az cikk két szélső oldalszáma, majd ponttal elválasztva a hivatkozott rész.
Szerkesztett kötetek címét nem kurziváljuk. Rövidítések esetében használjuk a latin-angol alakokat (pl. ed.).
Internetes hivatkozások esetében hasonlóképp járjunk el, a szerző és a ponttal lezárt cím után feltüntetve az oldal url-jét, utána pedig zárójelben a megtekintés dátumát.
 
Példák:
 
Monográfia:
Gonda Imre – Niederhauser Emil (edd.): A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest, 1978. 129.
 
Folyóiratcikk:
Demmel József: Kirándulás a magyar nemzeti múltba? Jozef Viktorin szlovák életműve és a visegrádi várromok. Századok 149(2015)3. 535-556. 543.
Kökényesi Zsolt: „Vég nélkül való Nagyság”. Reprezentáció és önkép a 18. századi főúri halotti beszédekben. Aetas 30(2015)1. 162-183. 171.
 
Lexikon:
Bakács Bernadett: merz-költészet. In: Király István (ed.): Világirodalmi Lexikon 8. Budapest, Akadémiai,1994. 272.
 
Gyűjteményes kötet:
Pálffy Géza: A Batthyány család és a dunántúli határvédelem a XVI–XVII. században. In: J. Újváry Zsuzsanna (ed.): Batthyány I. Ádám és köre. Piliscsaba, 2013. 41-66. 54.
 
Internetes hivatkozás: Szőts Zoltán Oszkár: Háborús nacionalizmusok Kelet-Közép-Európában. In: Újkor.hu (http://ujkor.hu/content/haborus-nacionalizmusok-kelet-kozep-europaban, 2015. 07. 06.)
 
Levéltári hivatkozás: alevéltár hivatalos neve, az állag (a fondjegyzék kódszáma), a csomó, a sorszám, a folio vagy oldalszám. Pl.: Győri Egyházmegyei Levéltár, Győri Káptalan hiteleshelyi (országos) levéltára, Cimeliotheca et theca  VII, n. 427.